Kedves Vadásztársaim
Ezt a bejegyzést azért hoztam létre, hogy segítselek titeket az éjjellátókhoz használatos fényvetők között eligazodni.
Nem csak itthon, hanem külföldi weboldalakon is látom, hogy sok a szemfényvesztés - 'parasztvakítás' - hogy csúnyán fogalmazzak. Én évek óta tanulmányozom ezen eszközöket, nem árusítok ilyesmit, nem kereskedem vele, így célom pusztán az információ adása.
A vadászok itthon, leginkább az olcsóbb - úgynevezett első (1.) első plusz (1+), második (2.) és második pluszos éjjellátókat használják. Mindegy, hogy keresőtávcsőről beszélünk, vagy céltávcsőről, a működési elvük ugyanaz, melyre nem térnék ki.Itt most csak a fényvetők használatáról írok pár sort.
Nos, a fent említett eszközök helyes megnevezése: 'maradék fényerősítésű eszközök". Mint a nevében is benne van, ezek a berendezések teljes sötétségben nem produkálnak képet, nem használhatóak. Tény, hogy holdvilágnál a legtöbb eszköz valamit 'lát', de az a legtöbb esetben kevés, és lássuk be, ritkán van olyan holdfény, ami megfelelő lehet. Ezért van az eszközökre - többnyire gyárilag is - felszerelve/beépítve fényvető.
Azt elöljáróban szögezzük le, hogy a gyári fényvetők - amikkel árusítják az eszközöket - a legtöbb esetben nem hozzák ki az éjjellátó tulajdonságaiból a maximumot. Ezért van a legtöbb eszközön felfogatási pont (pld. Weaver sín), hogy kiegészítő fényvetővel is tudjuk azokat használni.
Oszlassuk el az első ködösítést. Mindösszesen kétféle fényvető létezik:
1. infravörös fényt kibocsátó, LED diódás
2. infravörös fényt kibocsátó, LÉZER diódás
(van egy harmadik kategória is, de említésre nem méltó. Léteznek úgynevezett infra szűrő lencsék, melyeket normál zseblámpára kell ragasztani, és a fehér fényből lefogják a nem használatos tartományt, így egy gyenge, vörös fényt ereszt át. Ez komolytalan.)
Az infravörös sugárzás (Infrared, IR) egy elektromágneses sugárzás, melynek nagyobb a hullámhossza, mint a JÓL látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak. A legnagyobb hullámhosszal rendelkező látható szín a vörös. Az infravörös sugárzást 780 nm és 1 mm között értjük.
A LED diódás eszközökre sokszor "rámondják" hogy lézer, vagy "infralézer". Első ránézésre nem feltétlenül lehet megkülönböztetni őket, főleg, ha nem gyári készülékek (melyek típusszámában általában az "L" betű jelzi a lézer jelenlétét). Tökéletesen megkülönböztetni csak akkor lehet, ha láthatóvá tesszük a fénykibocsátó alkatrészt - azaz a LED diódát, vagy a LÉZER diódát. Ehhez azonban meg kellhet bontani a fényvető optikáját.
A LED diódás fényvetőkben használt LED diódák így néznek ki:
Ezek (hullámhosszukat tekintve) nem keverendők össze, a távirányítókban használatos infra LED-ekkel (melyek fényét szabad szemmel egyáltalán nem látjuk, és az éjjellátók képének erősítéséhez sem volnának alkalmasak). A fenti alkatrészek 'filléres' dolgok, ezeket építik be az INFRA LED fényvetőkbe. A jobb kivitelezésű INFRA LED fényvetőkben fényerőszabályzó is található, sőt olykor megtámogatják túlfeszültség és polaritásvédő áramkörrel, vagy olyan előtét áramkörrel, amely valamely frekvencián 'rezegteti' a fény emittáló diódát.
A LÉZER diódás eszközökben használt lézer diódák pedig így néznek ki:
Ezek szintén nem drága alkatrészek, néhány ezer forintos tételekről van szó. Itt is kiegészítő segédáramkörrel a frekvenciát, a védelmet, és a fényerő szabályozást szokták megoldani.
Alapvető különbség a LED és a LÉZER dióda között, hogy a LED dióda nagyobb felületen bocsájtja ki a fényt, míg a lézer dióda egészen minimális 'résen' át adja ki a nyalábot. Ezeket a fényvetőkben használt optikai lencsékkel szűrik, és módosítják - minden esetben.
A hullámhosszról azt kell tudni, hogy a fent említett - Magyarországon is a legelterjedtebb - éjjellátók felső érzékelő-határa a 850-880 nanométer. Alsó határa 'nincs', mivel nappali fényben is tökéletesen látnak, arra a pár másodpercre, amíg tönkre nem mennek, mivel mint tudjuk, az éjjellátókat tilos természetes (nappali) fénynél bekapcsolni. Így tehát egy alkonyati fényben is vakító képet kapunk az éjjellátóval, egyáltalán nem szükséges LÉZER vagy LED fényvető. A fényvetőket tehát kizárólag a nem megfelelő fényviszonyoknál tudjuk használni.
Aki beruház egy ilyen eszközre, értelemszerűen nem fog vadászlámpával (zseblámpa, zöld/piros fényű lámpa) világítani segédfényként, hisz ez értelmetlen volna. A rejtőzködést a LED és LÉZER segédfényvetők segítik.
A második ködösítés: azon állítás nem igaz, hogy az ember és a vad számára láthatatlan a ~780-850nm körüli fény - legyen az lézer, vagy LED. Még a 850 nanométer hullámhosszú lézer is észlelhető, és a vad elugrik tőle, ha túl nagy dózisban a szemébe kapja a fényt. A 2+ és 3. generációs eszközök segédfényvetőire is elugrik a vad, ha észleli. Márpedig észlelni képes. Egyetlen eszköz létezik, melytől a vad nem ugrik el: a hőkamera - hisz annak nincs fénykibocsátása, mert nem maradékfényből nyeri ki a képet. De térjünk vissza a témához...
A gyengébb kategóriájú fényvetők a LED fényvetők. Szándékosan nem írtam, hogy az olcsóbbak, mert sok átverés van ezen a téren (is). Kezemben volt már legalább 8-10 fajta itthoni, és ugyanennyi külföldi - többnyire típusmegjelölés nélküli, zseblámpaszerű külsővel rendelkező eszköz, melynek a feléről azt állították, hogy lézer, de valójában infra LED volt. Mint írtam, ránézésre ezt nem lehet azonnal megállapítani, mindaddig, amíg nem szedjük szét az optikát. Szakavatott szem (mint az enyém is) azért már 90%.-os biztonsággal anélkül is meg tudja állapítani, hogy belül mi lehet. A LED fényvetők döntő többsége homogén képet ad - tehát világít, mint egy zseblámpa, amikor a fény-nyalábot szélesre állítjuk. Ezeknek az eszközöknek nem lehet annyira összehúzni a fénysugarát, hogy az néhány centiméteres képet verjen vissza mondjuk 10 méterről.
Magasabb minőségi kategóriába sorolnám a LÉZER fényvetőket. Ezek ugyanis nem egy nagy "homogén" képet adnak , hanem (ha valóban jó minőségű termékről van szó) akkor a fény-nyaláb összehúzható egészen tűhegynyi képre is - akár 50-100 méteren is. Ez alapvető különbség!
A lézeres vetőknél szintén a hullámhossz fontos tényező. 780nm alatti és 880nm feletti lézereket nem érdemes vásárolni. A 780nm alattiakat még a 'vak is látja', a 880nm felettieket viszont az elterjedtebb éjjellátók nem észlelik. Az 1-2. generációs készülékhez én a 810-850nm hullámhosszú lézer vetőket ajánlom. Azonban házi eszközökkel nem lehet bemérni a valós fény hullámhosszát.
Sokan úgy hirdetik a lézeres vetőt, hogy meggyújtja a gyufát, kiégeti a papírt, nem szabad belenézni mert károsítja a látást. Ez mind igaz lehet, de ettől még lehet, hogy egy pocsék képet ad. Ugyanis a vadász nem gyufát akar gyújtani, papírt égetni és belenézni, hanem az éjjellátóhoz szeretné használni. Így tehát az ilyesmi hirdetések - kiegészítve azzal, amikor orvosi lézernek hirdetik - számunkra nem lehetnek mérvadóak. Ez körülbelül annyira vicces, mint amikor a pillanatragasztót úgy hirdetik, hogy felragaszt a plafonra fejjel lefelé egy embert (ugyanakkor képtelen összeragasztani egy fém és egy üveg kombinációt). Azt hiszem kevesen vásárolnak pillanatragasztót azért, hogy felragasszák magukat a plafonra. Így tehát ne dőljünk be az ilyen hirdetéseknek.
Gyakori átverés még, a teljesítményre vonatkozó hirdetés. Tudni kell, hogy a lézer diódák 2-300 miliwatt felett nem tudnak elemről, kis akkumulátorokról működni, csak hálózatról, tápegységről vagy mondjuk egy minimum segédmotor-kerékpár akkumulátorról. Így tehát ha valaki a lézer fényvetőjét fél wattosra vagy nagyobbra hirdeti - elemes működéssel -, az át kíván verni, vagy maga sem tudja mit árul.
A másik nagy gond a lézeres vetőknél, az optikai megoldás. A házilag barkácsolt - zseblámpákból átalakított - lézervetőknél nem is az alkalmazott lézer dióda a gyenge láncszem, hanem az optika. Így tehát hiába van a legjobb minőségű lézer dióda a vetőben, ha az optika nem tud szép képet kreálni belőle. Hiába hirdetik úgy, hogy meggyújtja a gyufát, és egy wattos - ha a látott kép rémisztő, csíkos, rácsos. Mindezeken belül a legsilányabb kivitel az, amikor az adott kép négyszög/négyzet/téglalap/trapéz alakú. Az ilyenektől tartsuk magunkat nagyon távol.
Én magam körülbelül 40-50 fényvetővel találkoztam, és számomra legalábbis teljesen egyértelmű, hogy a piacon kapható legjobb fényvető, a valódi lézeres, DIPOL sorozat. A 780-810-850 széria egyértelműen világbajnok!
Ebben sincs drága elektronikai alkatrész, sem áramkörök (még egy tranzisztor sincs benne...) Az egész elektronika 5-7 ezer forintból megépíthető. Itt az optika az, amit meg kell fizetni. Ne feledjük, a szemüvegnél sem a keret a hangsúlyos, hanem a lencse - a látás szempontjából legalábbis.
Így tehát kijelenthető, hogy a lézeres vetőknél az alkalmazott optikáért fizetünk sokat, és nem a négyezer forintos alkatrészekért!
Bátran ajánlom mindenkinek, aki nem akarja ingét-'gatyáját' elkölteni - összességében-, amire felmászik a ranglétrán, hogy a DIPOL 810-850 típusok valamelyikét vásárolja meg 20-30 ezer forinttal drágábban, mint a legtöbb hirdetett 30-60 ezer forintos infra LED, vagy barkácsolt lézer LED eszközök bármelyikét.